Bemondta az EKB elnöke, amit már mindenki tudott: jó eséllyel idén kamatot emelnek
Nagy esély van arra, hogy az idén kamatot emel majd az Európai Központi Bank (EKB) – mondta pénteken Christine Lagarde, a jegybank elnöke a CNBC-nek.
Nagy esély van arra, hogy az idén kamatot emel majd az Európai Központi Bank (EKB) – mondta pénteken Christine Lagarde, a jegybank elnöke a CNBC-nek.
Változatlanul 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis nem változik az irányadó kamatszint. A jövő héten viszont jön a Monetáris Tanács ülése, amit követően az egyhetes kamat is tovább emelkedhet.
Március eleje óta reneszánszát éli a stagfláció témaköre. Mindenki azt találgatja, hogy vajon látunk-e recessziót magas inflációval kombinálva. Eközben azonban némi gazdaságtörténeti kutatás alapján több szempont is jelzi, hogy nem feltétlenül az 1970-es évekkel kellene párhuzamot vonnunk. A mai gazdasági körülmények sokkal inkább hasonlítanak az 1940-es években látottakra. Némi szerencsével pedig most elkerülhető lehet az akkor látott fellendülés-visszaesés hullámvasútja.
Az Európai Központi Bank ma délután 13:45-kor tette közzé a kamatdöntés utáni közleményét, amely gyakorlatilag egy az egyben a korábbi üzenetet erősítette meg. Mivel a piac erősebb üzenetet várt, a tartalmilag üres közleményre az euró gyengülésbe kezdett. Christine Lagarde elnök szintén kifejezetten laza hangnemet ütött meg, beszédében sokat szerepeltek a reálgazdasági kockázatok, és arra is többször utalt, hogy az EKB egyelőre nem tervez a Fedhez hasonló szigorú szigorítási pályára állni. A kamatemelésről továbbra sem kaptunk konkrétumot, és a gyenge euró is csak annyiban került szóba, hogy Lagarde szerint "szorosan figyelemmel kísérik az árfolyam alakulását." Összegezve elmondható, hogy a jegybank nem ütötte meg a várt szigorú hangnemet.
Elmaradt a szigorú üzenet az EKB mai ülésén, a jegybanki kommunikáció kifejezetten semmitmondónak értékelhető. Az EKB látványosan kivár, és túlságosan sokat hangoztatja a reálgazdasági kockázatokat ahhoz, hogy megkérdőjeleződjön a határozott szigorítás melletti elkötelezettsége. Természetesen az inflációs kockázatok is szóba kerültek, de a piac a 7,5%-ra gyorsuló infláció és a gyenge euró miatt erősebb üzenetekre számított. Nem meglepő, hogy a határozatlan jegybanki kommunikáció után elkezdték eladni az eurót.
Változatlanul 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis harmadik hete nem változik az irányadó kamat. A jegybank legközelebb két hét múlva, az áprilisi kamatdöntő ülés után módosíthat majd.
Múlt héten kevesebb szó esett róla, de a Magyar Nemzeti Bank kibővítette az NHP Zöld Otthon Program keretét 100 milliárd forinttal, és egyben szigorította annak feltételeit is. A Portfolio elemzőivel a Checklist mai adásában azt jártuk körbe, hogy milyen hatással van a szigorítás a 2,5 százalékos kamatú hitellel finanszírozható lakások körére, hogy mennyivel drágítja a változás egy családi ház megépítését, és hogy mit üzent a piacnak az MNB a keretbővítéssel.
A Reuters által megkérdezett elemzők többsége 50 bázispontos kamatemelést vár a következő két ülésen. A közgazdászok emellett 40%-ra teszik annak az esélyét, hogy a következő évben recesszióba fordul az amerikai gazdaság. A megkérdezett közgazdászok többsége kisebb kumulatív kamatemelést vár jövőre.
A növekvő infláció miatt a kínai jegybanknak (PBoC) egyre kisebb a mozgástere, hogy élénkítse a gazdaságot. A termelői árak a vártnál jelentősebb mértékben nőttek, és már a fogyasztói árak is jelentős emelkedést mutatnak.
Az orosz jegybank bejelentette, hogy április 18-tól újra lehetővé teszi a bankoknak, hogy valutát adjanak el az ügyfeleiknek. A központi bank emellett további kamatcsökkentést is ígér.
A Federal Reserve agresszív infláció elleni küzdelme recessziót fog előidézni az Egyesült Államokban, amely a jövő év végén fog kezdődni - figyelmeztetett kedden a Deutsche Bank, elsőként a nagybankok közül.
A Fed már májusban megkezdheti mérlegének csökkentését, és ezt "gyors ütemben" fogja végrehajtani – közölte Lael Brainard, a Fed kormányzója. Szavai alapján a kamatemelések agresszívebb ütemben jöhetnek, mint a hagyományosnak számító 0,25 százalékpontos emelések.
A Román Nemzeti Bank 50 bázisponttal, 3 százalékra emelte az alapkamatot kedden.
Több éves mélypontra zuhant a japán jen árfolyama a dollárral szemben, és a japán kötvényhozamok is emelkedésnek indultak. A jen gyengülése már tavaly elkezdődött a japán jegybank és a nyugati nagy jegybankok eltérő monetáris politikai pozíciója miatt, de az igazi zuhanás a héten jött. A Bank of Japan ugyanis bejelentette, hogy korlátlan mennyiségben fog tízéves kötvényeket vásárolni, hogy mesterségesen lent tartsa a kötvényhozamokat. Mindez akkor történik, amikor a külső inflációs nyomás egyre erősödik, a többi jegybank pedig erőteljes szigorítást tervez. Úgy tűnik, a jegybank továbbra is elkötelezett a hozamgörbe-kontroll precíz menedzselése mellett, holott a világ az előző évekhez képest nagymértékben megváltozott. A jövő bármit hozhat, de egyelőre úgy tűnik, saját maguknak állítanak csapdát a japánok, és pont azt a hibát követik el, amit a Fed pár hónappal ezelőtt.
A múlt hetivel megegyező, 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis a jegybank nem emelte tovább az irányadó kamatot. A következő időszakban várhatóan havonta egyszer emelnek majd, amennyiben a piaci folyamatok nem indokolnak rendkívüli szigorítást.
Már most többéves csúcson vannak a kamatkondíciók Magyarországon, és a fokozódó inflációs nyomás miatt még nincs itt a folyamat vége. Az elemzők többsége ma már 7-8%-os irányadó kamatról beszél, ami 2009 óta nem látott szintet jelentene. Azonban még így is kicsi az esélye az év elején áhított pozitív reálkamatnak, ami a forintot támogathatná fundamentális oldalról.
A múlt hetinél 30 bázisponttal magasabb, 6,15%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, ezzel tovább emelkedett az irányadó kamat.
Az orosz-ukrán háború kitörését követően hirtelen új történelmi mélypontra esett a forint az euróval szemben, a 400-as lélektani szintet is megérintette a jegyzés. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy hirtelen komoly spekulatív pozíciók épültek ki a magyar deviza ellen, ezt támasztja alá az MNB most megjelent ábrakészlete is. Ezeket a pozíciókat mostanra elkezdték zárni a befektetők, aminek eredményeként 370-ig kapaszkodott vissza a forint.
A túl magas infláció a legnagyobb kockázat az amerikai gazdaság szempontjából, és ez csak rosszabb lesz az orosz-ukrán háborúval – mondta a Reuters tudósítása szerint Mary Daly, a San Francisco-i Fed elnöke. Az amerikai jegybank döntéshozója szerint az infláció letörésére magasabb kamatok kellenek.
A várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal 4,4%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, illetve ezzel párhuzamosan 7,4%-ra nő a kamatfolyosó felső széle. A döntést követően Virág Barnabás további inflációs és növekedési kockázatokról beszélt az orosz-ukrán háború kapcsán.
Személyi sérülésről egyelőre nem érkezett bejelentés.
Új lehetőségeket teremt az uniós exportőrök számára.
Márkás gyógyszerek másolatait árusítókat vizsgált az FDA.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
