Az imént közzétette az Eurostat a friss inflációt az eurózónából. A júniusi adat nem okozott meglepetést, az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult, és az EKB inflációs toleranciaszintjét sem lépte át.
2021. június 24-én Dr. Takáts Elődöt nevezték ki a Budapesti Corvinus Egyetem rektorává, akinek megbízatása 2021. augusztus 1-től lép életbe és Dr. Lánczi Andrást váltja a rektori székben, aki az elmúlt hat évben vezette az Egyetemet. Az egyetem közleménye szerint az új rektor tervei között szerepel többek között a Corvinus nemzetközi elitegyetemmé fejlesztése, a maradandó tudást eredményező élményszerű oktatás megteremtése.
Továbbra is kifejezetten alacsony a forint elleni spekulatív pozíciók állománya, utoljára majdnem négy éve értékelték a külföldi befektetők ennyire pozitívan a magyar devizát – derül ki az MNB szokásos ábrakészletéből. Komolyabb fordulópontot jelenthet az MNB kedden elindított kamatemelési ciklusa, ami a forintnak is meghozhatja az áttörést.
Ugyan az MNB kamatemelését a piac már az elmúlt bő egy hónapban elkezdte beárazni, ma reggelre a kamatemelés után egy kisebbet még ugrott a változó kamatozású hiteleknél referenciaként szolgáló bankközi kamatlábak mértéke, a BUBOR több lejáraton is több bázispontot emelkedett. Ezt egyben azt is jelenti, hogy a változó kamatozású hitelek törlesztője is emelkedhet majd.
A Magyar Nemzeti Bank ma megemelte hivatalos alapkamat és valódi irányadó kamatát is, ezzel párhuzamosan pedig bejelentette a Növekedési Hitelprogram kivezetését. A lépésekre a forint erősödéssel reagált, megkezdődött a montáris kondíciók szigorodásának rég nem látott korszaka Magyarországon.
Az MNB Monetáris Tanácsa 0,9%-ra emelte az alapkamatot keddi ülésén. A lépéssel kapcsolatban az elemzők elsősorban azt emelték ki, hogy a következő időszakban akár havonta is jöhet újabb és újabb szigorítás.
Délután háromkor online sajtótájékoztatót tartott az MNB vezetése, Matolcsy György elnök és az alelnökök. Az esemény apropója, hogy a Monetáris Tanács közel tíz év után először emelte meg az alapkamatot. A tájékoztatón a jegybank vezetése egyértelműen kamatemelési ciklus mellett tette le a garast, mely akár havonta is szigorításokat hozhat.
Az eddigi 0,6 százalékról 0,9%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, ezzel közel tíz év után az első hasonló lépést láttuk. Hamarosan jön a döntés indoklása a közleményben, illetve sajtótájékoztatót is tart a jegybank vezetése. Mindezek mellett a friss GDP- és inflációs prognózis is megjelenik.
Az EKB laza monetáris politikája továbbra is szükséges az eurózóna gazdasági kilábalása miatt - mondta Peter Kažimír, a szlovák jegybank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja a Reuters szerint.
Az inflációs veszélyekre reagálva közel tíz év után ma először emel (hivatalosan) kamatot a Magyar Nemzeti Bank - nagyjából ennyit tudhatunk biztosan a monetáris tanács mai ülése előtt. Az izgalmakat fokozza, hogy nem csak a kamatemelés mértéke bizonytalan, hanem a sajátos monetáris politikai eszköztár miatt annak módja is. Sorra vesszük a mai lehetőségeket.
Majdnem tíz éve, 2011 decemberében volt utoljára példa arra, hogy az MNB Monetáris Tanácsa megemelje az alapkamatot. Akkor 6,5%-ról 7%-ra kellett szigorítania a jegybanknak, onnan csökkent fokozatosan 0,6%-ra a ráta, ahonnan tavaly nyár óta nem mozdult. Most viszont komoly meglepetés lenne, ha nem emelne az MNB, hiszen hetek óta ezt kommunikálják a befektetők felé.
Nagyon szeretem Paul Dukas: A bűvészinas című szerzeményét és magát az alaptörténetet, amely sokszor jutott eszembe több mint három évtizednyi tőkepiaci karrierem során. A történet lényege, hogy a varázsló magára hagyja bűvészinasát a varázspálcájával, és az inas megragadja az alkalmat, hogy bebizonyítsa, ő is legalább olyan komoly mágus, mint a „főnök”. Varázspálcát ragad, és vad varázslásba kezd, de mivel még csak kezdő a szakmában, pillanatokon belül óriási káosz keletkezik, amit nem tud rendbe hozni, és amit a közben hazatérő varázsló megdöbbenten konstatál, majd gyorsan rendet tesz, és megbünteti inasát. És hogy hogy jön mindez a gazdaság és a pénzügyi piacok világába? Nos, esetünkben a varázsló a piac, amely Churchill bonmot-jával élve - a demokráciához hasonlóan - lehet, hogy nem a legjobban működő gazdasági konstrukció, de sajnos a többi (például a szocialista tervgazdaság) még rosszabb. Már csak a kis bűvészinast, vagy bűvészinasokat kell megtalálni. Tulajdonképpen ezek azok a piaci szereplők, akik hozzáférnek a „varázspálcához”, megpróbálják átvenni, de legalábbis befolyásolni a piac ármeghatározó szerepét. Ezek a kormányok, jegybankok, szabályozó hatóságok.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem fog visszatáncolni a júniusi kamatemelési ígéretéből, és már nem opció az sem, hogy jelképesen szigorít a monetáris kondíciókon, amit a magas infláció is indokol. Az infláció nemcsak Magyarországon, hanem Amerikában is emelkedik, azonban a Fed még nem szigorít, de amit a Fed megtehet (tudatosan hagyja túlpörögni a gazdaságot), azt nem feltétlenül teheti meg egy kis, nyitott gazdaság központi bankja. Az MNB kezdődő normalizációs folyamata kapcsán elmondható, hogy a proaktivitás hatására csökken annak a forgatókönyvnek az esélye, hogy a piac kényszerítse ki a kamatemelést, ami mindenképpen kedvező. De vajon erősödhet-e tovább a forint a szigorítás hatására?
Az ázsiai és európai tőzsdék kedden többnyire jól teljesítettek, a magyar BUX index hétfői csúcsdöntését kedden újabb csúcsdöntés követte, így már az 50 ezer pontos kerek szint közelében járunk. Az amerikai tőzsdék a szerdai fontos Fed kamatdöntés előtt mérsékelten süllyedtek, mert egyelőre bizonytalan a piac abban, hogy az amerikai jegybank az infláció megugrását hogyan látja és arra mikor és milyen intenzitással reagál a pénznyomtatás visszafogása és a kamatemelések terén. Közben az amerikai olajfajta 2%-kal 72 dollár fölé ugrott, ami ismét többéves csúcs, azaz az olajpiac egyelőre mindenképpen érzi a válságból való kilábalás során a többlet keresletet.
Olli Rehn, a finn jegybank elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) a következő időszakban is támogató monetáris politikát folytat majd, és először szeptemberben beszélhetnek a koronavírus-válságban bevezetett eszközvásárlási programjuknak a kivezetéséről.
A Magyar Nemzeti Bank az inflációs kockázatok erősödése miatt határozott kamatemelési politikát indít el - ez a kép rajzolódhatott ki az elmúlt hetek jegybanki megszólalásaiból. A mai friss információk alapján azonban egyre kevésbé világos, hogy pontosan mire is számítsunk a monetáris tanács jövő heti ülésén.
Frissítés: cikkünk megjelenése után Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja pontosította mai nyilatkozatának értelmezését, az erről szóló cikkünk itt olvasható.
Fordulatos időket élünk. A járvány olyan fokú bizonytalanságot vitt a társadalmi és gazdasági folyamatokba, amelyet békeidőben nem tapasztalni. A politikai döntéshozók - ha nem is szándékosan, de - maguk is hozzájárulnak a bizonytalanság mértékének a növekedéséhez, mert hol túlságosan is kivárnak óvatosságból vagy ismerethiányból, hol pedig aktivista módon, fontosságuk tudatában és erős társadalmi elvárásoknak eleget téve, idő előtt cselekednek.
Az első részben arról volt szó, mennyi a fölös pénz a gazdaságban, és az hol és mekkora inflációt okozhat. Szó volt arról, hogy minden tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye, a pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. A második részben arról lesz szó, hogy a jelen helyzetben milyen lépéseket várhatunk a jegybanktól, és a tőzsdei befektetőkre nézve ezeknek milyen következményei lehetnek.
Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. Az infláció nem játék, de az inflációnál nagyobb veszélyt jelenthet a gazdaságra nézve egy esetleges elhibázott jegybanki reakció. Amikor monetáris politikáról beszélgetünk, azt szoktam mondani, nem az a fő kérdés, hogy emeli vagy csökkenti-e a kamatot a jegybank, hanem az, hogy helyes döntést hoz vagy pedig hülyeséget csinál. Én elsősorban amerikai tőzsdei vállalatokkal foglalkozom, ezért a Fedre fókuszálva próbáltam meg átgondolni, hogy 2020 és 2021 extrém gazdasági-társadalmi helyzeteire mi lenne a helyes jegybanki lépés, a jelekből olvasva szerintem mit fog lépni a Fed, és a tőzsdei befektetőkre nézve ennek milyen következményei lehetnek. A járvány és a válság rengeteg társadalmi és gazdaságpolitikai kérdést és feladatot is felvetett, de jelen írásban csak a jegybanki politikára fókuszálok.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
